Nádor kripta – Magyar Nemzeti Galéria
(Szent György tér 2.)

A kriptában nyugszanak a magyar protestantizmus kiváló asszonyai: Hermina és Dorottya nádornék.

Hermina nádorné (1797-1817)

Hermina 1797. december 2-án született Száz-Anhalt választófejedelemségben. József nádorral 1815. augusztus 30-án kötött házasságot. Ö a nádor második felesége volt, az első, az orosz Alexandra Pavlovna tragikus körülmények között elhunyt. Hermina református hitét mély vallásossággal és nagy karitatív érzékkel élte meg. A Budai Jótékony Nőegylet alapítását is kezdeményezte. A pesti református gyülekezet, a németajkú Herminának kedvezve létrehozott egy második lelkészi állást, amelyre Cleynmann Károlyt hívták meg. Cleynmann 1772. január 15-én született Frankfurtban. Erlangenben teológia doktorátust szerzett, majd bécsi lelkész lett. Pesten tizenhat éven át szolgált.

Hermina nándorné támogatásával 1816-ban tették le a pesti református templom alapkövét. A következő évben a gyülekezet elveszítette templomuk építésének legfőbb mecénását, a hercegné iker gyermekei születése után gyermekágyi lázban elhunyt 1817. szeptember 14-én. A nádornét szeptember 20-án temették el az épülő pesti református templom (a mai Kálvin téri) kriptájába. Cleynmann az alábbi szavakkal vett búcsút a fiatalon elhunyt asszonytól:

„Még egyszer utoljára végbúcsút veszünk Tőled elaludt kedves Hertzegné. Egynéhány szempillanás múlva örökre el leszel zárva szemeink elől. Ah, de nem szívünk elől! Abban maradandóbb emléket emeltél az értznél ‘s márványnál. A’ Te áldott kezeid tették le ezen templom talpkövét, mennj bé annak setét kriptájába. Óh! Be nem hittük vólna hogy e’ Te hideg tetemeidnek építődjön! Légy dísze ’s kintse templomunknak! Századok múlva is tisztelettel ’s szeretettel emlegessen a’ maradék.”

A nándorné holtestét az 1838-as Pest-Budai árvíz után József nádor a Budavári Nádor kriptában helyezte el.

Mária Dorottya (1797-1855)

Az evangélikus felekezetű Mária Dorottya 1797-ben november 1-jén született, József nádor harmadik feleségeként 1819. augusztus 24-én kötött házasságot. Frigyükből három leány és két fiú gyermek született. Egész életét áthatotta a karitatív tevékenység, támogatta és segélyezte a Pesti Nőegylet, a Vakok Intézete és a József Fiúárvaház alapítását, működését. Az 1838-as Pest-Budai árvíz során ruhát, kenyeret és levest osztatott a rászorulóknak. Alapítványt hozott létre a Deák téri evangélikus elemi iskola javára, valamint segítette Brunszvik Teréz grófnő kisdedóvó intézeteit.

József nádor 1847. január 13-án bekövetkezett halála, özvegye sorsát negatívan befolyásolta, Metternich kancellár akaratából Bécsbe kellett távoznia. Pénzadománnyal segítette önkéntesek toborzását 1848-ban a magyar hadsereg számára Bécsben. A forradalom és szabadságharc leverése után, a hadbíróság elé állított evangélikus egyházi vezetők börtönbüntetésének elengedéséért küzdött. 1855 elején Budára érkezett, ahol ágynak esett és március 29-én elhunyt. Földi maradványait a Budavári Királyi Palotában ravatalozták fel, majd 1855. április 4-én a családi kriptába, a nádori sírboltba temették.