Bécsi kapu téri evangélikus templom

A Honvédelmi Minisztérium az 1890-es évek elején a Dísz téri evangélikus templom helyén kívánt építkezni, ezért a Bécsi kapunál biztosított telket az evangélikus egyházközségnek, és állta az új templom megvalósításával járó költségeket.

A Bécsi kapu téri evangélikus templom építésének a gyakorlati ügyeit az evangélikus gyülekezet által életre hívott építési bizottság koordinálta, amelyben helyet kapott Mechwart András gépészmérnök és Sándy Gyula építész is.

Az 1895. október 20-án felszentelt templom Kallina Mór (1844-1913) tervei alapján épült, az evangélikus templomok esetében szokatlan módon az érett historizmusnak a barokkot és a klasszicizmust ötvöző változatában.

Kallina tervezte a Dísz tér óriási középületeit (Honvéd Főparancsnokság, Honvédelmi Minisztérium), valamint a nevéhez fűződik a Budai Vigadó vagy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga épülete is. A gyülekezet a Székely Bertalan által festett oltárképet, amely a „Kenyeret áldó Krisztust” ábrázolta, áthozta a Dísz téri templomból.

Az épületet 1944. december 31-én bombatalálat érte, amely a templom szinte teljes megsemmisülését eredményezte, egyedül a torony tetején lévő kereszt maradt sértetlen. A második világháború után mind külsejében, mind a belsejében egyszerűsített formában helyreállították, 1948-ban Ordass Lajos püspök szentelte fel az újjáépített templomot. A toronyban három harang függ. A templomszentelés évében a Thury-öntöde készítette Pesten a Luther-harangot, a Mária Dorottya-emlékharang ifj. Walser Ferenc egyik utolsó, 1938-ban készített munkája, a legfiatalabb, az l948-ban megalkotott öntvény Szlezák Ráfael rákospalotai műhelyéből került ki.

A templom 1952 óta az Északi Evangélikus Egyházkerület központja, azóta több püspököt és egyházkerületi felügyelőt is itt iktattak be a hivatalába. A templom falán Sztehló Gábor evangélikus lelkész emléktábláját láthatjuk, aki a második világháború alatt és az azt követő években gyermekeket mentett, hol a nyilaskeresztesek, hol pedig a kommunisták üldöztetései elől.

A templom karzatára a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra új orgonát épített 2017-ben, a hangszer különlegessége az autentikus barokk hangzás mellett a 415 Hz-es hangolása. Először vált lehetővé Magyarországon historikus hangszerek mellett nagyorgonával hitelesen előadni Bach kantátáit.