Partnereink

Magyarországi Evangélikus Egyház

Kicsiny, megújulásra váró, és mindeddig megújulni tudó közösség a Magyarországon élõ evangélikusoké.

Bővebb leírás

A reformáció helvét ágának XVI. századi magyarországi terjedésének legfontosabb állomásának egyike az 1567-es esztendõ, amikor is a magyar református lelkipásztorok elfogadták a II. Helvét Hitvallást. Noha a Dunántúlon csak a 17. század elején különül el egymástól a lutheránus és a református egyház, ettõl kezdve beszélhetünk magyar református egyházról. Az egyház szervezeti egységét majd csak az 1881-es debreceni alkotmányozó Zsinat mondja ki.

A trianoni békediktátumot követõen a Kárpát-medencei magyar reformátusság 64 egyházmegyében és 9 egyházkerületben több állam szervezeti keretei között él, hitbeli és teológiai egységét azonban folyamatosan megõrizte. Ennek következményeként a Magyar Református Egyház egyházkerületeinek vezetõi 2009. május 22-én aláírták a közös alkotmányt, amely az egyháztestek újbóli alkotmányjogi egységen túl kimondja, hogy azok „minden magyar nyelvû református egyházzal és a Kárpát-medence más anyanyelvû reformátusaival hitbeli, lelki és szeretetközösséget alkotnak”.

Az egyház mûködését a paritás elve határozza meg, vagyis a lelkészi és a világi tagok egyenlõ számban vesznek részt az egyházkormányzásban, s az egyházszervezet minden szintjén kettõs vezetés valósul meg. A – Magyarországon jelenleg kb. 1200 – gyülekezet élén a lelkész és a gondnok, az egyházmegyék élén 27 esperes és egyházmegyei gondnok, a négy egyházkerület (Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli) élén pedig a püspökök és a fõgondnokok állnak. A Magyarországi Református Egyház törvényhozó és legfõbb intézkedõ testülete a Zsinat, melynek tagjainak megbízatása 6 évre szól. Az országos egyház vezetõi a zsinat lelkészi elnöke – az egyik kerületi püspök -, és a zsinat világi elnöke, aki pedig az egyik egyházkerületi fõgondnok. Jelenleg Dr. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök és Huszár Pál dunántúli fõgondnok tölti be e két tisztséget.

A 2011-es magyarországi népszámlálás szerint a hívõk száma alapján a református a második legnagyobb egyház, 1 millió 153 ezer hívével a népesség 11,6 százalékát, a vallásos lakosságnak pedig a 21 százalékát teszi ki.

A hitéleti tevékenység mellett az egyház nagyszámú közfeladatot ellátó intézményt tart fenn, amelyen keresztül szerteágazó társadalmi szolgálatot végez. Az oktatás-nevelés, a diakónia és egészségügy területén túl számos társadalmi missziói feladatot (cigány-, börtön-, hajléktalan-, iszákosmentõ misszió, stb.) lát el határainkon belül és kívül egyaránt.

A Magyarországi Református Egyház a testvéregyházakkal való kapcsolattartás és együttmûködés mellett nemzetközi szervezetekben is képviselteti magát. 1909 óta tagja a Református Egyházak Világközösségének (angol rövidítése: WCRC), 1948 óta pedig az Egyházak Világtanácsának (angol rövidítése: WCC). Ezen kívül tagja a leuenbergi konkordia 1973-as aláírásával az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (német rövidítése: GEKE, angol: CPCE), valamint az Európai Egyházak Konferenciájának (angol rövidítése: CEC), illetve egyéb világszervezeteknek, segélyszervezeteknek.

További információk

Magyarországi Református Egyház

„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Róma 8, 31)

Bővebb leírás

A reformáció helvét ágának XVI. századi magyarországi terjedésének legfontosabb állomásának egyike az 1567-es esztendõ, amikor is a magyar református lelkipásztorok elfogadták a II. Helvét Hitvallást. Noha a Dunántúlon csak a 17. század elején különül el egymástól a lutheránus és a református egyház, ettõl kezdve beszélhetünk magyar református egyházról. Az egyház szervezeti egységét majd csak az 1881-es debreceni alkotmányozó Zsinat mondja ki.

A trianoni békediktátumot követõen a Kárpát-medencei magyar reformátusság 64 egyházmegyében és 9 egyházkerületben több állam szervezeti keretei között él, hitbeli és teológiai egységét azonban folyamatosan megõrizte. Ennek következményeként a Magyar Református Egyház egyházkerületeinek vezetõi 2009. május 22-én aláírták a közös alkotmányt, amely az egyháztestek újbóli alkotmányjogi egységen túl kimondja, hogy azok „minden magyar nyelvû református egyházzal és a Kárpát-medence más anyanyelvû reformátusaival hitbeli, lelki és szeretetközösséget alkotnak”.

Az egyház mûködését a paritás elve határozza meg, vagyis a lelkészi és a világi tagok egyenlõ számban vesznek részt az egyházkormányzásban, s az egyházszervezet minden szintjén kettõs vezetés valósul meg. A – Magyarországon jelenleg kb. 1200 – gyülekezet élén a lelkész és a gondnok, az egyházmegyék élén 27 esperes és egyházmegyei gondnok, a négy egyházkerület (Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni, Tiszántúli) élén pedig a püspökök és a fõgondnokok állnak. A Magyarországi Református Egyház törvényhozó és legfõbb intézkedõ testülete a Zsinat, melynek tagjainak megbízatása 6 évre szól. Az országos egyház vezetõi a zsinat lelkészi elnöke – az egyik kerületi püspök -, és a zsinat világi elnöke, aki pedig az egyik egyházkerületi fõgondnok. Jelenleg Dr. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök és Huszár Pál dunántúli fõgondnok tölti be e két tisztséget.

A 2011-es magyarországi népszámlálás szerint a hívõk száma alapján a református a második legnagyobb egyház, 1 millió 153 ezer hívével a népesség 11,6 százalékát, a vallásos lakosságnak pedig a 21 százalékát teszi ki.

A hitéleti tevékenység mellett az egyház nagyszámú közfeladatot ellátó intézményt tart fenn, amelyen keresztül szerteágazó társadalmi szolgálatot végez. Az oktatás-nevelés, a diakónia és egészségügy területén túl számos társadalmi missziói feladatot (cigány-, börtön-, hajléktalan-, iszákosmentõ misszió, stb.) lát el határainkon belül és kívül egyaránt.

A Magyarországi Református Egyház a testvéregyházakkal való kapcsolattartás és együttmûködés mellett nemzetközi szervezetekben is képviselteti magát. 1909 óta tagja a Református Egyházak Világközösségének (angol rövidítése: WCRC), 1948 óta pedig az Egyházak Világtanácsának (angol rövidítése: WCC). Ezen kívül tagja a leuenbergi konkordia 1973-as aláírásával az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (német rövidítése: GEKE, angol: CPCE), valamint az Európai Egyházak Konferenciájának (angol rövidítése: CEC), illetve egyéb világszervezeteknek, segélyszervezeteknek.

További információk

Magyarországi Baptista Egyház

„1609-ben egy közel ötvenfõs evangéliumi keresztyén csoport gyûlt össze Amszterdamban egy egyszerû pékség hátsó épületrészében, hogy nyilvános hitvallásukat követõen bibliai keresztségben, azaz bemerítésben részesüljenek. Ez az Amsterdamban létrejött hithû közösség eredetileg Angliából menekült Hollandiába az ottani kegyetlen vallásüldözés elõl. Abban az idõben ugyanis halálos veszedelem fenyegette azokat a hívõket, akik az államegyházból kilépve mertek önállóan gondolkodni és elmélkedni a Biblia igazságai fölött.” – olvashatjuk Mészáros Kálmán baptista egyháztörténésztõl.

Bővebb leírás

Az Amszterdamban létrejött, letisztult hitvallással rendelkezõ baptista csoport késõbb visszatért Angliába, ahol felvette a „Bemerített Keresztyének Egyháza” nevet. Õket nevezték késõbb – némi leegyszerûsítéssel – baptistáknak. Elõször a fõvárosban, Londonban hoztak létre egy jelentõs missziói központot, késõbb pedig számos gyülekezet. Innen terjedt szét a következõ évszázadokban mozgalmuk és tanításuk Angliában és Amerikában, majd onnét visszatérve szerte Európában.

Jelenleg kb. 110 millió hívõ tartozik szerte a világon a baptisták nagy családjához, így a baptisták a protestantizmuson belül az egyik legjelentõsebb közösségnek tekinthetõk.

Magyarországon a „bemerítõ” mozgalom elõdjeiként az Európa-szerte üldözött, hitvalló felnõtt keresztséget gyakorló anabaptisták közül sokan épp az akkori Magyar Királyság területén, illetve Erdélyben találtak átmeneti védelmet és letelepedési lehetõséget. Hazánkban 170 éve mûködik szervezett formában az újabbkori baptista misszió. Kettõszázezerre tehetõ a Kárpát-medence területén élõ magyar és más nemzetiségû hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.

Jelenleg 6 egyházkerületben, közel 350 településen találunk baptista gyülekezeteket hazánkban. Az egyház Elnöksége az Országos Tanács és számos munkacsoport, ill. bizottság segítségével végzi szolgálatát a budapesti központban. A sokak által ismert Baptista Szeretetszolgálaton keresztül az egyház komoly karitatív tevékenységet végez.

A Magyarországi Baptista Egyház vezetõje Papp János egyházelnök.

További információk

Magyarországi Metodista Egyház

A metodista egyház a XVIII. században jött létre az Anglikán egyházon belüli megújulási mozgalomként. Mindez akkor és ott erõs társadalmi (erkölcsi) és politikai hatással is bírt. A szegények megsegítésével, felkarolásával sokakban ébresztette fel a társadalmi szolidaritást és a felelõsségvállalást. A metodisták életében a vallási megújulás mellett ma is fontos szerepet játszik a társadalmi felelõsségvállalás, a szociális elkötelezettség, a diakóniai munka.

Bővebb leírás

Magyarországra 1898-ban érkezett az elsõ metodista misszionárius prédikátor, Robert Möller személyében. Az elsõ gyülekezetek is ekkor alakultak meg Bácskában és Budapesten. Az elsõ világháború kitörésekor kb. 1000 fõ hitvalló metodista élt az akkori Magyarország területén. Trianon után az elvesztett területekkel a metodista gyülekezetek többsége is a határokon túl rekedt. Az egyetlen megmaradt gyülekezetbõl (Budapestrõl) kellett az országos egyházat újraszervezni.

Az egyház gyülekezetépítõ és komoly szociális szolgálata, ill. annak kiépítése a két világháború közötti idõszakra esik. A nemzetközi metodista kapcsolatoknak köszönhetõen komoly segélyszállítmányok érkeztek az országba a háború utáni nyomorúságos idõkben. Ekkor épült fel az egyház szociális és egészségügyi intézménye Budakeszin, amely az 1951-es államosításig folyamatosan mûködött, továbbá Budapesten fiú- és leányotthon alakult.

A 20. század második felének kommunista diktatúrája is tragikusan érintette az egyházat. A svábok kitelepítése, valamint a szlovák-magyar lakosságcsere következtében az egyház elveszítette híveinek közel kétharmadát. Államosították az egyházközpont épületének egy részét, valamint a Budakeszin mûködõ kórházat. A diktatúra idején az egyház szolgálata a gyülekezetek keretei közé szorult vissza.

Jelenleg 12 körzetbe szervezve közel 40 gyülekezet mûködik Magyarországon, 15 metodista lelkipásztor rendszeres szolgálatának köszönhetõen. Az egyház mûködtet két idõsek otthonát és egy középiskolát, továbbá erõteljes romamissziót folytat öt romagyülekezetben, ezek közül a legjelentõsebb az Alsózsolcán található 300 tagú gyülekezet, amely 1952 óta mûködõ közösség.

A Magyarországi Metodista Egyház széleskörû nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Tagja a Metodista Világszövetségnek. A világméretû Egyesült Metodista Egyház (The United Methodist Church, UMC) része, közvetlenül a Közép- és Dél-európai Centrálkonferenciába tartozik. A Centrálkonferencia püspöke: Dr. Patrick Streiff.

Az egyház elnöke (szuperintendense) Csernák István.

További információk

Magyar Pünkösdi Egyház

A Magyar Pünkösdi Egyház a több mint 500 millió tagot számláló pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozik. Kialakulására a metodizmus és a 19. századi különbözõ ébredési mozgalmak gyakoroltak jelentõsebb hatást. Magyarországon a mozgalom „elõfutárai” az elsõ világháborúból hazatérõ hadifoglyok és az Amerikából visszajött korábbi kivándorlók voltak.

Bővebb leírás

A magyar pünkösdi misszió szervezett megindulását a darányi Szalai házaspár és a bakonycsernyei származású Mihók Imre munkálkodása készítette elõ. Õk Amerikában kerültek kapcsolatba a pünkösdiekkel. Szalaiék 1923 szentelték fel az elsõ pünkösdi imaházat Darányban. Mihók Imre 1926 tavaszán feleségével együtt Detroitból tért haza Bakonycsernyére. A környéken hamar elterjedt Mihók Imre áldott munkálkodásának híre. A Mihók Imrérõl kapott információ alapján kapcsolódott be a magyar pünkösdi munkába Rároha F. Dávid. A Rároha házaspár 1927. augusztus 28-án érkezett Amerikából Magyarországra. Gyülekezeteket látogattak és alapítottak. Fõ feladatuk lett a magyarországi pünkösdi gyülekezetek egyházi egységének megteremtése. Az 1928-ban alakított Isten Gyülekezetei Szövetsége nevû pünkösdi egyházszervezet 1932-ben már 70 gyülekezetet foglalt magában.

1939. december 2-án több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották. A második világháború végéig az Evangélikus, Baptista és Metodista Egyházak védelme alatt mûködtek a pünkösdi gyülekezetek.

A háború után több felekezetben mûködtek tovább a pünkösdi gyülekezetek (Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek, Õskeresztény Felekezet). 1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevû pünkösdi felekezetek egyesülésébõl jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az Õskeresztyén Felekezet önálló egyházként mûködött tovább.

Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség 1967-tõl a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképzõ Intézetében képezte lelkészeit, illetve 1991-tõl a Pünkösdi Teológiai Fõiskolán. 1985 nyarától Dunaharasztiban, késõbb pedig Budapesten a Cserkesz utcában is rehabilitációs intézetet mûködtet a pünkösdi közösség. Idõsek gondozására nyitottak Szeretetotthont 1987. október 31-én Kadarkúton. A rendszerváltozás adta lehetõséget felhasználva az elsõk között alapítottak általános iskolákat az Evangéliumi Pünkösdi Közösség gyülekezetei. Az utóbbi években az egyház erõteljes szociális munkát végez, illetve a cigánymisszióban az egyházak között élenjáró ökumenikus szolgálata van. A határon túli magyarok támogatására létrehozták a Magyar Evangéliumi-Pünkösdi Világszövetséget 2009-ben, illetve egyre jelentõsebb külmissziós munkát végeznek Kongóban és Kamerunban. Az egyház alapító tagja az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének és tagegyháza a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának. Az egyház aktívan részt vesz a pünkösdi európai –és világszervezetek munkájában. Az egyház neve a 2011 áprilisában megtartott közgyûlésen Magyar Pünkösdi Egyházra változott. Az új egyházi törvény szerint bevett egyház. Jelenleg kétszázötven magyarországi településen található pünkösdi gyülekezet, számuk az utóbbi években jelentõsen nõ, fõleg a romák és hátrányos helyzetûek között végzett szolgálatnak köszönhetõen.

Az egyház elnöke Pataky Albert.

További információk

Magyar Unitárius Egyház

Az unitárius vallás a reformáció egyik ágából fejlõdött ki, gyökerei János Zsigmond erdélyi fejedelem (1559–1571) idejére nyúlnak vissza. Az általa vezetett 1568. évi tordai országgyûlés négy bevett vallást állapított meg, s Európa számára példamutató módon elsõként foglalta törvénybe a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, amely gyakorlatilag szabad vallásgyakorlást biztosított az alattvalóknak.

Bővebb leírás

Az unitárius egyház alapítója és elsõ püspöke a Kolozsváron született Dávid Ferenc, aki hazatérve nyugati tanulmányútjairól az erdélyi reformáció egyik legkiemelkedõbb alakja lett, s nevéhez fûzõdik az 1568-as országgyûlési cikkelyek elõkészítése.

Az unitárius egyistenhívõ vallás, elnevezése a latin unus [est Deus] = egy [az Isten] szóból alakult, amely Isten személyi és lényegi egységét és oszthatatlanságát fejezi ki. Az unitáriusok hitvallása szerint Jézus Isten legjobb fia, s igaz tanítómesterük, a szentlélek pedig Istennek jóra vezérlõ ereje. Szertartásaik a keresztelés, a házasságkötés, a temetés, az úrvacsora és a konfirmáció.

A mai Magyarország területén az unitárius egyház létét az 1848. évi pozsonyi országgyûlés biztosította, az unitarizmus azonban majd csak az 1867. évi kiegyezés után terjedt el szélesebb körben. Az egyházszervezeti fejlõdést a történelem során több tényezõ gátolta. 2012-ig két magyar unitárius részegyházat tartottak számon, amikor is az unitáriusok egyesítõ zsinatot tartottak Kolozsváron.

Az erdélyi 6 egyházkörbõl és a Magyarországi Egyházkerületbõl álló Magyar Unitárius Egyház tagjainak száma kb. 70.000; fõhatóságainak – a Zsinat, a Fõtanács és az Egyházi Képviselõ Tanács, valamint püspöki hivatalának székhelye Kolozsváron van, püspöke Bálint Benczédi Ferenc. A 11 egyházközséget és mintegy 20 szórványgyülekezetet magában foglaló, budapesti székhelyû Magyarországi Egyházkerület önállóan bejegyzett egyház, püspöki helynöke Kászoni-Kövendi József, fõgondnoka Elekes Botond.

Az unitárius egyház a hitéleti tevékenység mellett jelentõs hatást fejt ki az oktatás, a közmûvelõdés, a szeretetszolgálat, s a társadalmi felelõsségvállalás különbözõ területein.

További információk

Európai Protestáns Egyházak Közössége

GEKE – Leuenbergi Egyházközösség

Európai Protestáns Egyházak Közössége

Mit takar az Egyházközösség?

A Protestáns Egyházak Európai Közössége (németül: Gemeinschaft Evangelischer Kirchen in Europa, rövidítve: GEKE; angolul: Community of Protestant Churches in Europe, röv. CPCE; franciául: Communion d’Eglises protestantes en Europe, röv. CEPE; magyarul a német “GEKE” rövidítés honosodott meg) egy ökumenikus egyházközösség, melynek majdnem minden európai református, evangélikus, egyesült és metodista egyház tagja.

Bővebb leírás

Mi a jelentõsége?

A tagegyházak a “Leuenbergi Konkordia” 1973-as elfogadása óta (az esemény a Bázel közelében lévõ Leuenbergben történt) ún. szószék- és oltárközösségben vannak egymással, ami annyit tesz, hogy lelkészeik egymás gyülekezeteiben prédikálhatnak, illetve kiszolgáltathatják az úrvacsora szentségét. A szervezet eredeti neve, egészen 2003-ig Leuenbergi Egyházközösség volt.

A szervezet felépítése

Nagygyûlés (kb. 180 delegált)
Tanács (13 fõ)
Három tagú elnökség: Dr. Friedrich Weber, Dr. Gottfried Locher, Cselovszkyné Dr. Tarr Klára
A fõtitkár: Dr. Michael Bünker, osztrák ev. püspök

Nagygyûlések

1976. Sigtuna (Svédország)
1981. Driebergen (Hollandia)
1987. Strassburg (Franciaország)
1994. Bécs (Ausztria)
2001. Belfast (Írország)
2006. Budapest
2012. Firenze (Olaszország)

A firenzei nagygyûlés témája és jelképe: Szabadon a jövõért

Lutheránus Világszövetség

A 20. század elsõ felében fogalmazódtak meg azok az elképzelések, tervek, hogy a világ evangélikusai, lutheránus egyházai laza szövetségbe tömörüljenek. Az 1930-as évek válsága és a II. Világháború késleltette ezeket az egységtörekvéseket, de végül 1947-ben Lundban (Svédország) megalakult az evangélikus Lutheránus Világszövetség (LVSZ; németül: LWB, angolul: LWF). Székhelye több más egyházi szervezethez hasonlóan a svájci Genfben található.

Bővebb leírás

A Szövetség az egyes tagegyházak függetlenségének megõrzése mellett igyekszik összefogni a világban mintegy 70 millió evangélikus hívõt számláló 145 tagegyház életét és mûködését. Észak-Amerikában kb. 4,7 millió, Latin-Amerikában és a Karibi-térségben kb. 850 ezer, Európában kb. 37 millió, Ázsiában 8,8 millió és Afrikában mintegy 19,2 millió hívõ tartozik e nagy evangélikus családhoz.

Az LVSZ legfõbb döntéshozó szerve a nagygyûlés, amely átlagosan 6 évente ülésezik. Az eddigi világgyûléseknek sorrendben az alábbi városok adtak otthont: Lund (Svédország) – 1947, Hannover (Németország) – 1952, Minneapolis (Egyesült Államok) – 1957, Helsinki (Finnország) – 1963, Evian (Franciaország) – 1970, Daressalam (Tanzánia) – 1977, Budapest (Magyarország) – 1984, Curitiba (Brazília) – 1990, Hong-Kong (Kínai Népköztársaság) – 1997, Winnipeg (Kanada) – 2003, Stuttgart (Németország) – 2010. A világgyûlések közül számunkra a budapesti különös jelentõséggel bír, nemzetközi, politikai és egyházi szempontból egyaránt. A vasfüggöny mögött ajtót nyitott a nagyvilágra. Az esemény az egész hazai evangélikus közösséget megmozgatta. Fontos azt is megemlíteni, hogy a szervezetnek több magyar vezetõje, ill. vezetõségi tagja is volt az elmúlt évtizedekben. Ordass Lajos püspök kiemelkedõ szerepet kapott a Lutheránus Világszövetség alelnökeként. Hatása messze túlmutatott az alelnöki pozíción. 1984-ben, a szokásjognak megfelelõen a vendéglátó egyház vezetõjét, Káldy Zoltánt választották elnökké. Jelenleg dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök a szervezet alelnöke.

Az LVSZ szerint lutheránusnak lenni a következõket jelenti: evangélikusnak (evangéliuminak) lenni, hitünket szentségileg megélni, diakóniainak lenni, hitvallónak lenni, ökumenikusnak lenni. A lutheránus tradíció és identitás része továbbá az önkritikusság, a dinamikusság és a jövõ felé való nyitottság.

További információk

A “refo500” nemzetközi hálózat

A putteni De Vanenburg (Hollandia) nevû kastélyban 2010. február 16-án start-klikkel indult el a http://refo500.nl oldal, amelynek legfõbb célja az, hogy a 2017-es reformációi emlékévet már most különbözõ programokkal készítsék elõ. Mindezt nemzetközi színtéren, számos nemzetközi partnerrel együttmûködve.

Bővebb leírás

A „refo500” projekt stábja a reformációt a megújulás nagy mozgalmának tartja, amelynek nem csak a múltban, de a jelenben és a jövõben is jelentõs szerepe, befolyása lesz. A kezdeményezést számos „projektpartner” támogatja: kereskedelmi vállalatok, egyetemek, fõiskolák, médiapartnerek, kulturális és egyházi intézmények, a reformáció történetében jelentõs szerepet játszó városok, szponzorok, protestáns egyháztagok és lelkészek, különbözõ katolikus és protestáns szervezetek. Jelenleg közel 130 szervezet dolgozik a „refo500” projekt sikerességéért. Magyarországról az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézete, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottsága csatlakozott a kezdeményezéshez.

A projekt – amely egyfajta nemzetközi hálózatként értelmezhetõ leginkább – az aktuális hírek, események, ötletek, kutatási témák mellett bemutatja a különbözõ protestáns irányzatokat, korabeli dokumentumokat, így az még inkább segítségünkre lehet a reformáció megismerésében, s megértésében.

A reformáció hatása messze túlmutat a szûken vett teológia határain. Hatása egyértelmûen kimutatható az olyan témákban is, mint az oktatás-nevelés, a tudomány, a gazdaság, a politikai hatalom, az élet és a halál kérdése, a mûvészet és a kultúra, a szabadság. A „refo500” mindezekkel szintén foglalkozik.

Herman J. Selderhuis, a projekt vezetõje a honlap és a mögötte álló projekt lényegérõl ekként nyilatkozott 2014-es magyarországi látogatásakor: „A reformáció nem egy történelmi, múltbeli, lezárt dolog, hanem ma is élõ és ható, ma is releváns az emberek, a teológia, az egyház, a kultúra, a tudomány számára. Elektronikus kommunikációval, azaz email, honlap és hírlevél formájában tartjuk a különbözõ szintû projektek résztvevõivel a kapcsolatot.”

További információk
Oszd meg te is a

Facebookon!

Luther Márton

Reformátor

Légy részese!

Gyere el!

Kálvin János

Reformátor

500 éve Reformáció

Idővonal az elmúlt 500 évről