Október 27-én mutatták be – a reformáció félévezredes jubileumának tiszteletére – az „Akikre nem volt méltó e világ” című pályázat győztes művét, Győri L. János és Győri Katalin Menekülők című drámáját, amely Debrecen történelmének egy hányattatott korszakát tárja szemünk elé.

Ünnepélyes bemutatóját követően november 20-án, hétfőn is látható volt a Csokonai Színházban, az intézmény, a Tiszántúli Református Egyházkerület, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Akikre nem volt méltó e világ” című drámapályázatának nyertes alkotása, a Menekülők.

Röviden a pályázatról és a Menekülők c. darabról:

Az „Akikre nem volt méltó e világ” című drámapályázatra 2017. április 28-ig lehetett pályaműveket beküldeni, s összesen 45 érvényes munka érkezett be a Csokonai Színház, a Tiszántúli Református Egyházkerület, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának közös felhívására. A nagyszínpadi megvalósításra szánt drámaszövegeket a kiírók által felkért öttagú zsűri: Árkosi Árpád rendező, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, Dr. Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője és Visky András író, drámaíró, dramaturg értékelte. A nyertes alkotás végül a Menekülők című, egyfelvonásos dráma lett, amely Győri L. János irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium tanárának, valamint Győri Katalin, a budapesti BaárMadas Református Gimnázium tanárának közös munkája.

Történet:

1660-ban, Várad eleste után a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek – ezzel válik a Debreceni Kollégium az „ország iskolájává”, s Debrecen „egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává”. A darab a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó. A pályamű sikerrel jeleníti meg Debrecen történetének egy korszakos epizódját, a hitélet és az életforma eme próbatételét, s mindezt azáltal, hogy a makrotörténeti események hátterében bemutatja a közélet és a magánélet feszültségét, Lippainé és Komáromi Csipkés Györgyné karakterei révén érvényesíti a női nézőpontot. A darab további erényei közé tartozik a tanár-diák viszony reformációs-modernkori jelenségének színrevitele, illetve a nő-férfi viszony egyedi ábrázolása.

Forrás

A november 20-i előadást követően, az előzetes elképzelések szerint a darabot a fővárosi Nemzeti Színházban is műsorra tűzik majd.

A Csokonai Színház oldalán egyéb információk mellett megtekinthető a darabhoz kapcsolódó képgaléria.

X