Május 15-én adták át hivatalosan a budapesti Kálvin téren – a reformáció félévezredes jubileumához kapcsolódó – köztéri installációt, amely 95 darab, betonból készült burkolati elem segítségével hirdeti a reformáció üzenetét, üzeneteit a járókelők számára.

Sok ember gyűlt össze a fővárosi Kálvin téren május 15-én, szerdán 15 órakor, amikor hivatalosan is átadták azt a köztéri installációt, amely 95, idézetekkel ellátott térkövet, valamint három darab projekt-leíró sztélét takar. A 95 térkő egy szimbólum, méghozzá Luther Márton 95 tételének a szimbóluma, amelyekkel a híres reformátor 1517-ben elindította a reformációt. A köztéri installáció egy, még 2016-ban kiírt, a fővárosi Kálvin téren elhelyezkedő köztéri installációra vonatkozó tervpályázat nyertes pályamunkája, amelyet Szabó Levente építész (Hetedik Műterem Kft.) és Polgárdi Ákos, tervezőgrafikus készített el. Koncepciójukban 95 darab 50x50x8 cm-es, betonból készült térkövet képzeltek el, amely nem emelkedik ki a tér síkjából, hanem belesimul abba. Természetesen nem akármilyen idézetek találhatóak a burkolati elemeken, mivel mindegyiken egy idézetpár található. Az egyik egy nagy reformátortól (Luthertől, Kálvintól, Zwinglitől, Melanchthontól és társaiktól) származó gondolat, míg a másik egy magyar gondolkodótól, a lehető legtágabban értelmezett reformáció-vonatkozású idézet. A két szöveg (egyetemes és magyar, szakrális és világi) együttesen fejezi ki a reformáció globális és lokális hatását.

Az átadás Szalóczy Pál színművész szavalatával indult, aki Reményik Sándor: Kövek zsoltára című művét adta elő, majd ezt követően Dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa mondta el köszöntő gondolatait. A miniszteri biztos beszédében kifejtette, hogy a reformáció az emberiség egyetemes öröksége s Európa kincse. Mi magyarok méltán büszkélkedhetünk azzal, hogy a Kárpát-medencében különös gazdagsággal ajándékozott meg minket a reformáció. Kultúrában, gazdaságban, tudományban, közéletben egyaránt. Ezek az értékek eddig is a lábunk előtt hevertek, csak nem figyeltünk rájuk, elmentünk mellettük. (…) Néhány nappal az IGE-IDŐK kiállítás megnyitása után, most újabb jelet szeretnénk adni az embereknek. Ez a jel, vagy más szóval nyom, a Bizottság köztéri installációja, amely hívogat, tekintsünk le s álljunk meg néha-néha ebben a nyüzsgő világban. Dr. Hafenscher Károly gondolatai után Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondta el ünnepi beszédét. „Üzenetek, amelyeken nem fog az idő vasfoga.” – Balog Zoltán ezzel a mondattal kezdte beszédét, amely – mondhatni – tökéletesen összefoglalta a 95, idézetekkel ellátott burkolati elem tartalmát s lényegét. Itt most a betonlapokon találjuk meg ezeket a szavakat, üzeneteket. Ezek a gondolatok írásra, gondolkodásra ösztönöznek, s végül tettekre sarkallnak. Az igazi ige, mozgásba hozza az életet. Ezek mondatok, amelyekre érdemes odafigyelni, mivel minket is eligazíthatnak az élet dolgaiban, megmozdíthatnak és (jó értelemben) provokálnak is. (…) Tanulságot nyújtó mondatok ezek – tette hozzá a miniszter. A program ezután egy közös énekléssel folytatódott, a Jöjj, mondjunk hálaszót-című zsoltárt énekelték el a jelenlévők. Az ünnepélyes átadás következő felében Szabó Levente, valamint Polgárdi Ákos mutatták be – szakmai szempontok alapján – az installációt. Szabó Levente, építész elképzelésük fő célját úgy foglalta össze, hogy célunk az volt, hogy ennek az egyetemes jelentőségű eseménysorozatnak (reformáció) a legfontosabb lokális – azaz magyar – vonatkozású eredőjét megmutassuk. A magyar kultúra és vallás történetére az irodalmi nyelv kialakulására gyakorolt hatását illusztráljuk, szoros egymásmellettiségben az eredeti, reformátori gondolatokkal. Az emlékév végén a térkövek örökbe fogadhatóak lesznek (a www.reform500.hu honlapon leírtak szerint) s reményeink szerint széterjednek majd, mint egykor maga a reformáció is. Ezt a gondolatmenetet egészítette ki Polgárdi Ákos, tervezőgrafikus, aki elmondta, hogy mindazoknak köszönetet szeretne mondani, akik közrejátszottak, segítettek abban, hogy ez a különleges köztéri installáció megszülethessen. A reformáció úgy hozott létre egy új, eminensen európai közösséget, hogy közben nem gyengítette, hanem erősítette a helyi kultúrát s nemzeti identitást. Erre jó példa a Biblia lefordítása, vagy az anyanyelvű istentiszteleti gyakorlat. Ha tehát az a kérdés, hogy mit köszönhetünk a reformációnak, akkor az én válaszom az, hogy magyarként Európaiak és Európaiként magyarok lehetünk. – tette hozzá.

Ekkor vette kezdetét az esemény második fele, amikor a protokollvendégek, a sajtó munkatársai, valamint az érdeklődők a Kálvin téri református templomtól átsétáltak a tér másik oldalára, a Ráday utca elejére s ott, a három sztélé fölött áthúzott nemzeti színű szalagot Balog Zoltán, valamint Hafenscher Károly ünnepélyesen átvágták. A helyzetet színesítette, hogy a középső kőlapon egy Luther Mártont megformáló élő szobor állt, kezében a Bibliával. Az esemény a Himnusz közös eléneklésével ért véget.

X